Karácsony közeledtével az ebet próbálta megszállni valamiféle ihlet, több-kevesebb sikerrel. Viselkedése hozta annak a papirformáját, amikor a szerencsétlen (vagy szerencsés??) kiválasztott vállain, egyik oldalon az Angyal, a másikon pediglen az Ördög tanyázik, és vérmérséklettől függően adja a tanácsokat.

Valószínűnek tartom, hogy Artur állandó BelsőHangja jól megérdemelt pihenését tartotta valamely karibi szigeten, és a kutyát átadta helyettesitésre. A PótHang azonban, elég slendriánul végezte a feladatokat, avagy több helyen is kellett szinkrontolmácskodnia, és ilyenkor az ebnek az adta az utasításokat, aki épp arra járt…Nos, ennek köszönhetően adódtak meglehetősen fura szituk jószágunk viselkedésében, amit néha még ő maga is felvont szemöldökkel vett tudomásul.

Gyakran előfordult a december végi napokon, hogy a kutya lefagyott. Hiába szóltam, simogattam, böködtem, csak feküdt a hátán, és roppant üres tekintettel bámult ki a fejéből. Még arra sem reagált ha megráztam, vagy csokis kekszet lengettem az orra előtt, ami lássuk be- komoly aggodalomra adhat okot. Majd kis idő elteltével (gondolom, megérkezett Valaki, aki odabent újraindította a dolgokat) felpattant, megrázta magát, és ha elég közel voltam hozzá, képen nyalt, avagy borzasztóan megijedt (oké, lehet ez utóbbi pont egy olyan napon volt, amikor nem sminkeltem…)

Aztán előfordult az is, hogy REM-fázisból ugrott talpra, és teljes erőbedobással kezdte el kergetni a saját farkát. Majd, miután a kilátástalan kergetőzésben hetedszer fejelte meg a falat/ajtót/asztallábat, morcosan ránk nézett, és bevonult a sarokba egy látványos összeomlásra, amit 5 másodpercen belül már a mélyalvás fázis követett.

Szóval voltak érdekes megmozdulásai.

Hogy milyen utasításokat kaphatott? Nos, a teljesség igénye nélkül:

Artur, ha a Kétlábasok dohányozni igyekeznek az udvarra, mindig tarts velük, hiszen ott lehet hozzájutni a legtutibb pletykákhoz. Viszont, mivel kint hűvös van, állj meg a nyitott ajtóban, és onnan fülelj. Azt magasról tojd le, hogy a bent levő Pudingtestű a beömlő hideg ellen sipákol, öltözzön fel jobban, ha nem tetszik neki valami! Há’ nehogymá’ TE lemaradj a hírekről, vagy neadjIsten megfázz?!!!

Artuuuur !Artuuuuuuur…!!!Tudom hogy irtó mélyen alszol a SzőrösGazdád lábaira tekeredve, de éppen rozsomáktámadás készülődik a lépcsőházban, így ugorj talpra MOST! ÉÉÉÉS ROHAAAAAM!!!! UGATÁS!!! HÖRGÉS!!! VICSORGÁS!!! Jaaa, hogy a NyomiHuminak leálltak a belső szervei az ijedtségtől?? Hát ki nem szarja le? Nézzen több horrort, hogy edzett legyen. Puhány.

Artur, most el kell ugranom pár percre, mert becsurizok. Addig feküdj a hátadon, úgy nem tudsz felborulni, és csak egy dologra figyelj. Lélegezz! Tudod, beszív-kifúj beszív-kifúj…ügyes vagy… na mindjárt jövök.

Na meg is jöttem. Há’ mi az ott? Csomagolópapir??? Meg illatos gyertya??? És még NEM KÓSTOLTAD MEG????? Tudom, hogy nem voltam itt, de hát ennyi eszed magadtól is lehetne!!! Na gyerünk, harapj belőle egy darabot, most nem látja senki, mert azt a cukimuki hóembert nézegetik, amit vettek a fára dísznek. Miii, hogy nemfinom?? Dehogynem, aminek ilyen illata van, az biztos szuper. Naaa, ne vágj már ilyen fejet, egyed szépen… KI NE KÖPD!!!

Hogy a másik Hangot jobban szereted??? Aztán mér??  Rinyáljál csak, aztán a végén a Karácsonyfát is megetetem veled, oszt nézhetsz. Nyafka.

Na gyere, zúzzunk le valamit, aztán szent a béke. Miii??? Hogy aludnál?? Jóvan, akkor menjél csak, nekem úgyis dolgom van, a szomszéd csivavánál…de mire visszajövök embereld meg…akarom mondani kutyáld meg magad, mert így nem leszünk jóban. Hallóóóó… Ne aludj ha Hozzád beszélek!! Talpra, itt a postás!! Hahaha, de jó vicc volt, nincs is itt! De hogy lefejelted az ajtót…legközelebb nyisd ki a szemed, mielőtt elkezdesz félálomban rohanni…

Aztán Szentestére megváltoztak a dolgok, és egy Angyal vehette át odabent az irányítást…:

Látod Artur, milyen gyönyörű a Karácsonyfa? Nézd, azok a Te ajándékaid, gyere csodáljuk meg. Neeem, még nem bonthatod ki őket, csak szimatolni szabad. Nagyon jól áll Neked ez a csokornyakkendő, de akkor viselkedj is úgy, mint egy úr. Egy úr soha nem fingik vacsora közben. Sőt, nyilvánosan se nagyon. Nem folyatja a nyálát a Hölgyek szoknyájára. Nem böfög nagyokat étkezés alatt, és ha elálmosodik, nem terül ki hortyogva a nappali közepén, közszemlére téve koronaékszereit, hanem elvonul az egyik tentéjére, és ott összegömbölyödik. Egy jólnevelt kutyus szépen kivárja a sorát, nem tépi le a ruhát a Gazdájáról, hogy elérje a célját. Nem ugrál úgy, mint egy begombázott bakkecske, és nem mászik fel a Karácsonyfára, hogy megegye a csúcsdiszt. A civilizált, finom modorú  ebek, roppantul örülnek a kapott ajándéknak (pláne ha az egy akkor kupac, mint amit most Te kapsz…), és nem akarják lenyúlni az Embereik meglepetéseit.

Mondom, NEM AKARJÁK. Nem, a parfümöt SEM! A csokit pláne nem!

Igen, jól tudod. Holnap is Karácsony van. Nem holnap már nem én leszek Veled. Miii??? Hogy Hála Istennek???

 

Folyt köv.: A Szilveszteri Megmondó…;)