Ebnebuló

1.0Golden a családbanhttps://goldenacsaladban.cafeblog.huGoldenGazdihttps://goldenacsaladban.cafeblog.hu/author/andreakiss/EbnebulóGyárilag is rettentő okos kiskutyánkat elkezdtük továbbképezgetni, hogy megkönnyitsük a közös életünket. Utánaolvasva, a szaklapok általában 4 hónapos kortól kezdik javasolni a komolyabb iskolázást, szerencsére mi már rendelkezünk némi előnnyel. Legalábbis az eb már hallgat a nevére. Néha... Amikor tudja, hogy kaját kap. Nem az a cél, hogy a jövő hónapban K akárhányas minősitést kapjon, mindössze alapdolgokra szeretnénk kiképezni, mint "ül", "fekszik", "marad", "ereszt"..stb. Ugye a tanitás főként jutalmazással égethető be a kutyusba, igy ennek megfelelően többféle nasit is beszereztünk, rákészülve e hosszadalmas próbatételre. Hozzáteszem tök feleslegesen, mert a legtutibban az alábbi dolgok működnek: - alma - narancs - virsli - répa + bármi, amit a hűtőszekrényből veszünk elő.. Ez nem vicc. Olyan szinten van rágerjedve a fridzsiderre, hogy akárhol is van, amint kinyitom a hűtőt, a kutya ott terem vigyázülésben. Azért e testhelyzet, mert először ülni tanult meg, bőséges jutalmazás mentén. Igy, ha hűtőt nyitok, akkor előrelátóan és mintaszerűen leül, hogy tutkó kiérdemelt legyen valami finomság. Ha érzi a hezitálást, akkor gyorsan le is fekszik -már ezt is tudja-, mondván, valamelyik csak bejön... <a href="http://3.bp.blogspot.com/-mDK6aHK0VpE/US-knOFpDGI/AAAAAAAAAJg/ID7RGc4CUzA/s1600/DSC03479.JPG"><img border="0" height="320" src="https://goldenacsaladban.cafeblog.hu/files/2013/02/DSC03479.jpg" width="213"></a>Iszonyat kis haspók lett. Bármit megenne, csak a normál kajáját nem. Azzal továbbra is küzdünk. Cserébe, mi akármit fogyasztunk, a kutya úszik a nyálban, lencsibaba szemekkel mered ránk, és olyanokat nyel, hogy egyszer lecsúszik a torkán saját maga. Na de vissza az iskoláztatáshoz. Először az "ül" és a "gyere" vezényszavakat gyakoroltuk be, és a mai napig az előbbit tudjuk több sikerrel alkalmazni. A "gyere" csak akkor működik, ha Artur úgy gondolja hogy hajlandó meghallani, értelmezni, és eleget tenni a parancsnak. A lakásban, és a terasz területén proccul eleget tesz a felszólitásnak. A tengerparton is engedelmesen jön, ha vannak egyéb rémisztő kutyák a környéken. Ezek a szörnyek általában 2-4 hónaposak, és a 80%-uk fele akkora, mint szépséges retrieverünk. A társasházban is lakik egy ölebszerűség, aki úgy berendszabályozza ebünket, mint egy minigestapó, holott a méretbeli különbözőségek miatt, Artur kitűzőnek is használhatná. De gyanitom, hogy még mindig nincs tisztában a testalkatával, illetve hogy meddig tart a kiterjedése. Erre ékes bizonyiték, hogy hajlamos magát olyan helyekre befúrni, ahová max. egy testesebb denevér férne be. Csukott szárnnyal. Azaz, semmiképp sem 4 hónapos goldenekre szabott az átmérő. Igy persze beszorul, aztán van pánik, arctorzulás, meg bundavesztés rendesen. Továbbá úgy odaveri magát dolgokhoz, hogy öröm nézni. Merthogy azt érzi rohanás közben, hogy ő ott simán átfér. Aztán a hanghatásokból kiderül, hogy nem. Becsülendő viszont benne, hogy ha valamit elb*sz, akkor sosem hisztizik. Akkor sem, ha fájt neki. És ezek a hibái általában fájdalmasak, kivülről nézve....valószinűleg belülről is. Onnan lehet tudni, hogy az aktuális borulása/esése/nekimenése/elcsúszása nem volt túl komfortos, hogy a kivitelezést követően, azonnal hasra vágja magát egy hang nélkül, és nyalogatja a száját. Majd pár perccel később, mikor úgy érzi, hogy már nem annyira ciki, megszeretgeti a bibis testrészt. Amennyiben a "gyere" alkalmazásakor humán tényező látható 1 kilométeres körzetben, akkor közel nulla a sikerességi ráta, hogy visszajöjjön. Ha pedig a KERTÉSZ is belép a képbe, akkor minuszos. Nem igazán értem az imádatát a bukszusgondozó irányába, mint ahogy azt sem vágom, hogy Ő mit szokott gügyörészni az ebnek spanyolul. Mindenesetre, ha ott a kertész, akkor akár rekedtre is üvölthetem magam, úgysem nyerek, kár a gőzért. Ezzel majd valamit kezdenünk kell. Végső megoldásként elköltözünk, vagy esetleg a pázsitőrt küldjük valami többéves kiküldetésre....Alaszkába. <a href="http://1.bp.blogspot.com/-wKk9O82rPz4/US-knTD8rEI/AAAAAAAAAJk/4IwQmJIAHmw/s1600/DSC03475.JPG"><img border="0" height="320" src="https://goldenacsaladban.cafeblog.hu/files/2013/02/DSC03475.jpg" width="213"></a>Az "ül" megtanulása meglepően könnyű volt. Egyrészt mert kiderült, hogy kézrátétellel vagyok képes dolgokra (ahogy a popsijára tettem a kezem, és kimondtam a parancsot, egyből csüccsent), másrészt meg 4-5 alkalom után már vágta, és mintaszerűen vette fel az ülő helyzetet. A gyors sikeren felbuzdulva másnap rátértem a "fekszik" gyakorlására és ekkor ért az első meglepetés. Ugyanis csavaros észjárású ebünk nem az "ül" szót értelmezte, hanem azt, hogyha kimondok BÁRMIT, akkor ő leül. És ez szó szerint értendő, kipróbáltam, ráadásul a szó hosszúsága is tökmindegy volt. Elhangzott részemről az "áll", a "tiranoszaurusz", a "cipőfűző", és végső elkeseredésemben a "vibrátor" is. Mindegyikre büszkén leült, és csillogó szemekkel várta a nasit. Aztán mikor nem kapott, jól megsértődött, és nem óhajtott tovább ilyet játszani. Szóval a "fekszik" és a tényleges "ül" megtanulása kicsit munkásabb volt, de most már magabiztosan és szépen hajtja végre mindkettőt. Amikor nagyon izgul hogy kapjon valamit, akkor még előfordul, hogy gyors egymásutánban leül-lefekszik-leül-lefekszik, mielőtt bármely parancsot is kiadnánk, de ez egyre ritkább. Ahogy nő, egyre kevésbé óhajt felesleges munkát végezni, pláne, ha még jutalom sem jár érte. <a href="http://3.bp.blogspot.com/-8eocmVVP-mg/US-kppIavQI/AAAAAAAAAJw/CFSJrrbLmw8/s1600/DSC03487.JPG"><img border="0" height="320" src="https://goldenacsaladban.cafeblog.hu/files/2013/02/DSC03487.jpg" width="213"></a>A mai napon még egy dolgot megtanult: nem bántjuk a lufikat. <div>Helyette inkább felköszöntünk két, számunkra nagyon nagyon kedves embert. </div> <div>Egy legjobb unokanővért, aki tegnap, és az egyik legjobb barátnőt, </div><div>aki holnap ünnepli születése napját. </div> <div><div>Mindkettőtöknek nagyon boldog születésnapot, </div></div><div><div>és álmaitok teljesülését kivánjuk, szeretettel:</div></div><div><div>Mi és Artur</div></div>rich